Ahogy korábban ezen a tanfolyamon olvasta, fontos realitást használni a PR-ban, és ismerni annak a közönségnek a realitásszintjét, akiknek címzi a dolgot.

A felmérések elérik ezt. 

A public relations szóhasználatában a „felmérés” azt jelenti, hogy gondosan megvizsgáljuk a közönség véleményét egy gondolattal, termékkel, az élet egy aspektusával, vagy bármely más témával kapcsolatban. Azáltal, hogy tüzetesen megvizsgáljuk (személyről személyre végzett felméréssel), egy egészen új rálátást szerezhetünk a közvéleményről egy témával kapcsolatosan, úgy, hogy kategorizáljuk a népszerű válaszok legmagasabb százalékait. 

De mit jelent ez, ha egymaga van valaki? Bizonyosan nem fog azonnal elrohanni és szerződtetni választási szakértőket vagy egy közvélemény-kutató céget, hogy mindent megtudjon a szomszédokról az új városrészben, ahová épp most költöztek, vagy hogy mit gondolnak a tanulók az osztályban, vagy hogyan vélekednek a kollégák a tervezetéről. 

A tény az, hogy egy személy nagyon könnyen meg tudja csinálni a saját felméréseit. 

Egy felmérés azért készül, hogy megtaláljuk, milyen gombjai vannak egy csoportnak. Felmérések esetében a gomb szó azt a témakört vagy kifejezést vagy elgondolást jelenti, amelyik egy specifikus közönség realitását kommunikálja. Ez valami olyan, ami reális a személyek nagy részének abban a csoportban, és amit lehet arra használni, hogy reakciót kapjunk, és egyetértést nyerjünk. A szó a „nyomd meg a gombot” kifejezésből származik, amely átvitt értelemben azt jelenti, hogy „végrehajtani valamit, ami automatikusan létrehozza a dolgok kívánatos állapotát”. A public relationsben a dolgok kívánatos állapota az egyetértés, és az akcióinkkal való együttműködés.

Egy felmérésben megkérdezzük az embereket, hogy megkapjuk a véleményüket valamiről. Egy gomb a legfőbb adat, amit ebből az akcióból kapunk. Ez az a válasz, amit a legtöbbször adnak a felmérésünk kérdésére. Ez az, ami el fogja érni az egyetértést és a reakciót. 

Felmérést arra is lehet készíteni, hogy elárulja, mit utálnak az emberek. 

A közönség realitásának ismeretében – ahogy azt felméréseken keresztül megkapjuk – megnyitottuk az utat ahhoz, hogy tájékoztassuk őket azokról az elképzelésekről, melyekről azt szeretnénk, hogy elfogadják őket – más szóval, átjuttathatjuk az üzenetünket. 

Az üzenet az a kommunikáció, gondolat, jelentéstartalom, amit át akarsz adni a hallgatóságnak vagy a közönségnek. 

Egy gomb az a valami, amit arra használunk, hogy a közönség egyetértését megszerezzük az üzenet meghallgatására. 

Az üzenet és a gomb nem ugyanaz a dolog. 

Azáltal, hogy felmérést csinálunk, és megtaláljuk a helyes gombot, képesek leszünk használni a gombot, hogy egyetértést érjünk el, és így reakcióhoz jussunk. 

Egy helyes felmérés elvégzéséhez és azután a felmérés eredményeinek hatékony felhasználásához érteni kell a felmérések célját, valamint az ARK-t és az ARK-háromszöget. Meg kell érteni hozzá, hogy mi az a realitás. 

Először a felmérés lefolytatásakor használjuk az ARK-háromszöget, majd azt követően a felmérés eredményeinek használatba vételekor alkalmazzuk az ARK-háromszöget. 

Ez a következőképpen zajlik: Affinitással kommunikálunk egy közönséghez (felmérés útján), hogy megtudjuk, mi ennek a közönségnek a realitása. A realitás megegyezés arra vonatkozólag, hogy mi van. Felmérést azért végzünk, hogy megtudjuk, mi az, amivel a közönség egyet fog érteni. 

Ezután a közönséget ezzel a realitással közelítjük meg egy promóban, hogy megszerezzük az egyetértését, hogy meghallgassa az üzenetet, a kommunikációt a promóban. Így megemeljük a közönség affinitását a felé a dolog felé, amit promózunk. 

Ez ennyire egyszerű. Viszont csak annak az embernek lesz egyszerű, aki érti az ARK-háromszöget. Realitás, illetve némi egyetértés nélkül azonban a kommunikáció nem jut messzire, és hiányozni fog az affinitás. 

Felméréseket tehát azért végzünk, hogy egyetértést érjünk el. Vesse el azt az elképzelést, hogy a felméréseket bármilyen más célból végezzük. Azért végezzük őket, hogy megalapozzuk az egyetértést egy közönséggel. 

Megkérdezünk tíz vagy ezer embert, hogy mit szeretnének, vagy mit várnának el egy autógumitól, és hét vagy hétszáz közülük azt mondja, hogy „tartósságot”. Ez a gomb. Ez a realitás, az egyetértési pont az autógumik terén e közönség körében. Így hát ezt a gombot használjuk ennél a közönségnél, és máris megalapoztuk a realitást; megvan az egyetértés, és oda fognak figyelni rá, hogy mit akarunk mondani nekik az autógumikról.

A gomboknak megvan a maguk haszna, de bennünket a gombok nem érdekelnek annyira, mint az üzenet. Az üzenet minden promóciós tétel vagy PR-kommunikáció igazi lényege. A gombok csak az olajozást adják, amellyel átjuttatod az üzenetedet. 

Egy olyan felmérés, mint a most adott példában szereplő, nagymértékben használható arra, hogy elérjük a gyerekeket azokkal az eszközökkel, amelyekkel képesek tanulni, és értelmes oktatásban részesülni. 

A felmérésből kapott gombok magukban foglalják:

Ha elvégeznek egy ilyen felmérést, ez a csoport az eredményeket arra használhatná, hogy a programját ismertebbé és elfogadottabbá tegye. Az alapvető üzenetük az, hogy létezik a működőképes eljárás az oktatásban, és ez segíteni fog nekik. Ezeknek a felmérési eredményeknek a használatával úgy mondhatnák el az üzenetüket, hogy azt jobban elfogadják. Azt mondhatnák például: „Az oktatás a megoldás az erőszakra és egy jobb életre, és a mi programunk segíteni fog abban, hogy értékes oktatást kapj.” 

Hogyan készítsünk egy felmérést

A felmérés végzését alkotó tevékenységek egyszerűek és kevés van belőlük. Először is megállapítjuk, hogy milyen kérdéseket fogunk kérdezni a közönségtől azért, hogy megismerjük, mi kívánatos és mire van szükség, mi népszerű vagy népszerűtlen, vagy akármi. 

Miután megállapítottuk a kérdéseket, azokat felmérő űrlapokra írjuk, vagy rágépeljük egy üres papírlapra, amelyet a felmérő időnként megnézhet. Ha egy olyan városban csináljuk a felmérést, ahol nagy számú emberrel készítünk interjút, lehet, hogy a felmérő űrlapok a legpraktikusabbak. Azonban a legtöbb felméréshez mindössze egy csíptetőtáblára van szükség sok-sok üres lappal és jó néhány golyóstollal (hogy ne okozzon fennakadást, ha a felmérés közben egyszer csak kifogy a tinta). A felmérő kérdéseket tartalmazó oldalt rátesszük ezután a papírköteg tetejére, és miközben jegyzeteljük az interjút, azt hátrahajtjuk. 

Egy felmérés elkezdéséhez egyszerűen csak oda kell sétálni a személyhez, és barátságos modorral bemutatkozni (amennyiben az egy idegen), és megkérni arra, hogy felmérést végezhessünk vele. Ha a személy további információt kér magáról a felmérésről, vagy arról, hogy miért is készül a felmérés, akkor megválaszoljuk a kérdését, majd elkezdjük a felmérést. 

Tegyük fel az első kérdést a személynek, hajtsuk hátra a kérdéseket tartalmazó oldalt, és jegyezzük le a válaszát. Gondoskodjunk arról, hogy a kérdések számozásával egyezzenek a válaszok sorszámai. Nem kell minden szót leírni, amit a személy elmond, de ügyeljünk arra, hogy a legfontosabb dolgokat lejegyezzük. Úgy fogjuk találni – némi gyakorló felmérés után –, hogy majdnem mindent le tudunk írni. 

Miután a személy megválaszolta az első kérdést, köszönjük meg neki, és folytassuk tovább a következő kérdéssel. 

A felmérés végén köszönjük meg a személynek. Legnagyobb valószínűség szerint ennél a pontnál az illető is köszönetet fog mondani önnek, ugyanis az emberek egyszerűen imádják, ha megkérdezik őket a dolgokkal kapcsolatos véleményükről. És sokak számára ritka és értékes élmény az, ha egy másik személy figyelmesen meghallgatja őket. 

Ezután menjünk a következő személyhez, és ismételjük el ugyanezt az eljárásmódot. Mindössze ennyiből áll a felmérési tevékenység mechanikai része. 

A felmérés kategorizálása

Mihelyt a felmérés készen van, a válaszokat kategorizálni kell, hogy használhatóak legyenek.

A „kategorizál” szó jelentése: „osztályoz, csoportosít”. 

A felmérés válaszainak kategorizálása során az összegyűjtött adatokat szisztematikusan rendezzük el, hogy lehetővé váljon az eredmények analízise. Az „analízis” meghatározása: „részleteiben megvizsgálni valamit azért, hogy meghatározzuk a természetét vagy az irányultságát”. 

A felmérések kategorizálására legáltalánosabban használt formátum az, amikor minden egyes kérdést felsorolunk a válaszok kategóriáival és a hozzájuk tartozó százalékkal együtt, ami sorrendbe van állítva a legnagyobb százaléktól a legkisebbig minden egyes kérdés alatt. 

A hatékony public relations megvalósítása végett, amelyek kommunikálják az üzenetünket, és ismertté teszik a jó munkánkat, lényeges tudnunk, a közönségünk mit akar illetve mit fog elfogadni, mivel fognak egyetérteni, és mit fognak elhinni. 

Ezért aztán a felmérésekből megtudjuk a közönség realitását. Ezek nélkül vakon látunk neki, amolyan találomra stílusban, és nem jutunk túl messzire. 

Egy felmérést azért végzünk, hogy reakciót és egyetértést váltsunk ki.

Egyetértést úgy érünk el, hogy megtaláljuk a megfelelő gombot, és azután használjuk.

A megállapított realitást felhasználva kommunikálhatunk egy tervet…

…ami így elfogadásra és együttműködésre fog találni.