Egyetlen tervezésről és célkitűzésekről szóló tanulmány sem teljes a stratégiai tervezés tárgyának vizsgálata nélkül. Ez olyannyira létfontosságú, hogy megéri mélyrehatóan tanulmányozni a meghatározását és a használatát illetően éppúgy, mint a vezetés más vonatkozásaival való kapcsolatát illetően.
A „STRATÉGIA” szó a következő görög szavakból származik:
sztratégosz, ami azt jelenti: „tábornok”,
sztratosz, ami azt jelenti: „hadsereg”,
agein, amelynek jelentése: „vezetni”.
Következésképpen a STRATÉGIA szótári meghatározás szerint egy háború vagy a háború egy szektorának általános hadvezetési tervét jelenti.
Extrapolációval (ismert adatok alapján következtetve) egy idő múlva már a következőt is kezdte jelenteni: terv egy nagyszabású tevékenység – vagy efféle tevékenység egy részterülete – szakértő, átfogó irányítására abból a célból, hogy elérjünk egy konkrét célt vagy eredményt.
Ez az a tervezés, amit felső szinten végeznek, mivel – már ha azt szeretnénk, hogy hatékony legyen – azt egy olyan pontról kell elkészíteni, ahonnan van rálátás az átfogó aktuális szituációra.
Ez egy átfogó cél elérésére szánt tervek megfogalmazása, és a meghatározásában kimondatlanul is benne van az elgondolás, hogy okosan bánunk az erőforrásokkal vagy
Ez az a csúcson kidolgozott központi stratégia, amely – mint egy ernyő – lefedi az alatta lévő szintek tevékenységeit.
Ez elárulja nekünk, mi a stratégiai tervezés.
Mit tesz a stratégiai tervezés?
A stratégiai tervezés útmutatást biztosít az összes alacsonyabb szint tevékenységeinek. Minden taktikai terv, program és projekt, amelyet az alacsonyabb szinteken kell végrehajtani, hogy elérjék a célt, a felső szinten lévő stratégiai terv folyománya. Ez az az átfogó terv, amellyel az összes többit összehangolják.
Ez világosan megmutatja, miért olyan létfontosságú a stratégiai tervezés, és hogy miért a felső szintű vezetésnek kell elkészítenie, ha azt akarjuk, hogy egy menedzsment hatékony és sikeres legyen.
Mi történik, ha a stratégiai tervezés hiányzik? Nos, mi történik hadviselés közben, ha nem készítenek stratégiai terveket?
Kulcsfontosságú csapatok maradhatnak oldalvédelem és biztosítás nélkül kulcsfontosságú területeken, mialatt más csapatok céltalan ütközetekben harcolhatnak valamilyen jelentéktelen állásban. Az ellátmányt és a muníciót rossz területre irányíthatják, vagy egyáltalán ki sem küldik. Ellentmondásos parancsok, bedugult vonalak és manőverek, elpazarolt erőforrások és elvesztett csaták – ezek mind-mind be fognak következni. Terv nélkül hiányzik a koordináció, és ez egy zűrzavaros és szétszórt helyzet. Röviden, katasztrófa.
Micsoda különbség van e között és egy erős, összehangolt, határozott, a cél elérésére irányuló késztetés között!
Ha mindezt a saját tevékenységünkre vonatkoztatjuk, akkor még tisztábban látjuk, miért kell a menedzsment felső szintjein elvégezni a stratégiai tervezést. A kulcsszó itt az „elvégezni”. Nem mellőzhetjük vagy hagyhatjuk el. Nem feltételezhetjük, hogy elvégezték. A stratégiai tervezést el kell végezni, meg kell fogalmazni, és ismertté kell tenni legalább a menedzsment következő alacsonyabb szintjei számára, hogy az összehangolás és a megfelelő célkitűzésekre bontás (az akciók lebontása végrehajtandó taktikai lépésekre) megtörténhessen.
A cél és a stratégiai tervezés
A stratégiai tervezés azzal kezdődik, hogy megfigyelünk egy szituációt, amelyet kezelni akarunk, vagy egy elérendő célt.
Ez mindig tartalmazza a konkrét elérendő cél vagy célok megfogalmazását.
Amint a célt megállapítottuk, lehetővé válik a különböző stratégiai tervek levezetése.
Valójában AZT MONDHATJUK, HOGY A STRATÉGIA AZ, AHOGY EGY CÉLT TÉNYLEGESEN, HATÉKONYAN ÉS GYORSAN VALÓSÁGOSSÁ TESZÜNK ÉS BEINDÍTUNK A FIZIKAI UNIVERZUMBAN, SEBESEN ÉS HIBÁK NÉLKÜL.
Bármilyen stratégiai terv számos fő akciót ölelhet fel, amelyeket egyik vagy másik különböző szektortól várunk el annak érdekében, hogy elérjük a célt. Ezek nagyon nagy általánosságokban vannak megfogalmazva, mivel ezek az elkészült, kezdeti, mindent átfogó tervezésnek a megfogalmazásai. Ezekből kidolgozhatjuk a taktikai tervezést. De mindezeknek illeszkedniük kell egymáshoz.
|
Példa:
|
|
|
Szituáció: Az ABC Papírgyártó Vállalat, bár folytatja a korábban sikeres papírtermékei gyártását, ugyanakkor kizárólag a visszatérő, már meglévő ügyfeleire koncentrál, miközben számos potenciális ügyfelét elhanyagolja. A vállalat gyorsan halad a csőd felé, és elveszíti az ügyvezetőit, akik olyan vállalatokhoz mennek át, ahol „több lehetőség van a terjeszkedésre”. Cél: Hozzunk létre egy teljes papírgyártó vállalatot, amely eléri az összes potenciális ügyfelét, hogy meglévő és új termékeket adjon el nekik nagy mennyiségben – miközben továbbra is fenntartja a visszatérő ügyfelek felé irányuló nagy mennyiségű eladásokat és szolgáltatásokat –, hogy ezáltal visszaállítsuk a vállalat fizetőképességét, és felépítsük jó hírnevét mint nyereséges, progresszív vállalat, amelyben megvannak a terjeszkedés lehetőségei. Stratégiai terv: A stratégiai tervezés – a szituáció és a megállapított cél alapján – valami ilyesmi lehetne: A legközvetlenebb és leginkább létfontosságú akció a veszteségek megfékezésére az, hogy (anélkül, hogy megzavarnánk bármely folyamatban lévő üzletet vagy leállítanánk illetve lerombolnánk bármely más egységet) felállítunk és működésbe hozunk egy új értékesítő egységet (a már meglévő mellé), s ennek azonnali, első számú feladata az új ügyfélkapcsolatok kiépítése lesz a) a papírárus kiskereskedők, b) a papír-nagykereskedések körében és c) a közvetlen postai megrendeléseken át a cég által jelenleg kínált termékválaszték vásárlására. Mindhárom terület élére becsületes, tapasztalt értékesítőket kell felvenni, és nagy számban más, professzionális értékesítőket is posztra kell állítanunk majd. Ezeket felvehetjük nagyon alacsony alapfizetéssel is, ők a pénzük nagy részét jutalékból kereshetik meg. Ezt a működést kiterjeszthetjük további, még nagyobb területekre úgy, hogy területi vezetőket használunk, azaz olyan értékesítőket, akik felvesznek és elindítanak más értékesítőket, sőt még házaló értékesítőket is. Ennek a tervnek a részeként ki kell dolgozni jutalékszisztémákat, üzletkötői csomagokat, valamint promóciós és reklámanyagokat. Ha ezt azonnal beindítjuk, ez fellendíti az eladásokat, ellensúlyozza a veszteségeket, és rövidesen a hatalmas nyereség zónájába röpíti a vállalatot. 2. Miközben az azonnali mentőakció bevezetésén dolgozunk, fenn kell tartanunk a meglévő értékesítést és az ügyfelek kiszolgálását. Ugyanakkor a meglévő munkatársak értékesítési és termelési teljesítményét át kell vizsgálni, és a vállalat könyvelésén is alapos könyvvizsgálatot kell tartani, hogy megtaláljuk, honnan származnak a veszteségei. Minden nem termelő személyt el kell bocsátani, míg azokat, akik termelnek, meg kell tartani. Ha bármilyen 3. Egy programot kell kidolgoznunk, amelynek keretében felmérést végzünk mindegyik közönség körében, hogy rájöjjünk, milyen új papírterméket akarnak, illetve mi az, amit megvennének. Az így elvégzett felmérési eredmények alapján teljesen új papíráru-választékot fejleszthetünk ki (a régi, már meglévő választék mellé), amit aztán legyárthatunk, majd széles körben reklámozhatunk és értékesíthetünk. A programnak, amivel az új áruválasztékot kialakítjuk, tartalmaznia kell a finanszírozást, az új termelési egység megszervezését (beleértve a becsületes ügyvezetőket, kompetens tervezőket és bármely szükséges munkaerőt), valamint bármilyen további gépet vagy felszerelést is, amelyre szükség van. Tartalmaznia kell széles körű PR-, promóciós és értékesítési kampányokat, melyek a régiekkel együtt reklámozzák az új termékeket, hogy mindkettőből nagy mennyiséget értékesítsenek. Természetes részét képezné ennek a tervezésnek egy olyan kampány, amely javítja a vállalat imázsát, miszerint úttörő az új papírtermékek területén, és remek lehetőségeket kínál növekedéscentrikus ügyvezetők számára. | |
Az ilyen stratégiai terv nemcsak hogy korrigálja a rossz szituációt, hanem átfordítja azt, és az egész vállalat jövője szempontjából igen nyereséges és terjeszkedő helyzetté varázsolja.
Valójában a céget próbáljuk ezzel
E stratégiai terv alapján elkészíthetjük a taktikai tervezést, oly módon, hogy vesszük az átfogó stratégiai célkitűzéseket, és lebontjuk őket precíz és pontos célkitűzésekkel ellátott tevékenységekre, amelyek elérik, hogy a stratégiai tervet végrehajtsák.
Rengeteg ember dolgozna ezen, és létfontosságú lenne, hogy mindannyiuk előtt világos legyen a cél, és ne legyenek egymásnak ellentmondó belső pontok az átfogó kampányban. Valaki, aki átolvas egy ilyen tervet, lehet, hogy nem látná ennek fontosságát, hacsak nem érti a szituációt, és nincs előtte egy általános, mindenre kiterjedő cél, amely alapján finomíthatja a saját taktikai tervezését.
A stratégiai tervezés taktikai végrehajtásánál meglehetősen gyakori, hogy szükségesnek találjuk néhány taktikai célkitűzés módosítását, vagy azt, hogy újakat adjunk hozzá, sőt akár azt is, hogy kihajítsunk néhányat, amelyet szükségtelennek találunk.
Egy stratégiai tervezés taktikai menedzsmentje önmagában véve is egyfajta művészet, tehát ennek teret kell hagyni.
Ha tehát adott egy jó cél, amelyhez képest összehangolhatjuk a dolgokat, akkor ki lehet dolgozni a stratégiai akciót, amely ahhoz szükséges, hogy elérjük azt a célt. Ezután következhetnek a taktikai tervek, amelyek életre keltik a stratégiai terveket.
Ezen a módon egy csoport sikeres és eredményes lehet. Amikor minden erőt és energiát egyetlen lendület mögé igazítunk, akkor hatalmas erő tud létrejönni.
Tehát megfogalmazzuk a célt, ebből kidolgozzuk, hogy milyen stratégiát használjunk ennek a célnak az elérésére, és azután ez képez hidat a cél és a taktikai megvalósíthatóság között.
Amikor egy stratégiai tervet – annak céljával együtt – közzéteszünk, azt a következő alsóbb vezetői szint veszi át, és átalakítja taktikai tervvé.
Stratégiai tervezés kontra taktikai tervezés
A stratégia különbözik a taktikától.
Ez olyan dolog, amit a menedzsment különböző szintjeinek világosan meg kell érteniük.
Nagyon nagy különbség van egy stratégiai terv és egy taktikai terv között.
Míg a taktikai tervezést arra használjuk, hogy egy csatát nyerjünk meg vele, addig a stratégiai tervezést az egész hadjárat megnyerésére használjuk.
Míg a stratégiai tervezés a széles körű, hosszú távú terv a győzelem biztosítására, addig a taktikai terv pontosan megmondja, hogy ki mit mozgasson hová, illetve pontosan mit kell tenni azon a ponton.
A taktikai tervnek harmonikusan bele kell illeszkednie a stratégiai tervbe, és meg kell valósítania a stratégiai tervet. Ezt pedig precíz, kivitelezhető célkitűzésekkel kell tennie.
És lényegét tekintve ez a menedzsment.
A cél és a taktika közötti híd
Az egyik hiba, amit a képzetlen személyzet gyakran elkövet, az, hogy a célról mindjárt a taktikai tervezésre ugranak, kihagyván ezzel a stratégiai tervet. Ez pedig nem működik. Azért nem működik, mert ha a célkitűzésekre bontott taktikai tervünket nem egy stratégiai tervhez igazítjuk, akkor az ki fog siklani.
Meg kell értenünk, hogy a stratégiai tervezés teremti meg a taktikai tervezést. Nem érjük el a célunkat, ha nem dolgoztunk ki és nem használunk egy olyan stratégiát, amellyel el is érhetjük azt. Erre a stratégiára alapozva dolgozzuk ki azokat a taktikai mozdulatokat, amelyeket ahhoz kell megtenni, hogy kivitelezzük a stratégiát. De ha a célról a taktikára ugrunk át, mellőzve a stratégiát, akkor bakot fogunk lőni.
Tehát a cél és a taktika között mindig ott van a stratégiai tervezés lépése. Azt is mondhatnánk, hogy stratégiai terv alatt valamiféle eszközt értünk, amellyel magát a célt működésbe visszük át.
Ez valójában olyan terv, ami az éleselméjűséggel kapcsolatos.
Az ember nagyon is tudatában lehet a célnak, és előállhat számos arra vonatkozó taktikai célkitűzéssel. És lehetséges, hogy önmagukban működni is fognak a célkitűzések. De a cél az, hogy egy szituációt kezeljünk, és egy ennek a kezelésére alkalmas stratégiai eszköz nélkül úgy találhatjuk, hogy még mindig ugyanazzal a problémával nézünk szembe.
Ha tényleges hidat verünk a cél és a taktika közé, ami a stratégiai része a dolognak, akkor a célnak lesz némi esélye a sikerre.
1. ügyes húzás, különösképpen olyan, amelyet ravaszság jellemez. 2. katonai csapatok tervezett és irányított mozgása.
az a cselekedet, hogy valaki csaló módon elvesz valamit saját használatra, például rá bízott pénzt vagy tulajdont.
kiment valakit a bajból, illetve valamilyen nehéz helyzetből. Akkor mondják valakire, hogy benne van a pácban, amikor bajban van.